A legnagyobb
magyarorszagi marhak, peldaul a gyurcsanyista Demokratikus Koalicio
haza tajan elofordulo allatok, vagy a blogter lelkes antifai
eloszeretettel hasonlitjak Orsos Orban Viktor Vezenylo Tabornok
Urat Adolf Hitlerhez.
A ket politikus kozotti
kulonbseg nem csak faji eredetu. Nem csak arrol van, szo, hogy az
egyik cigany volt a masik pedig osztrak. A hazajukhoz, nepukhoz
valo viszonyuk is meroben eltero. Emlekszem, hogy Orban Viktor
egyszer azt mondta, hogy a tobbpartrendszeru demokracianal jobbat
meg nem talaltak ki. Gerhard Schumann szerint azert is szerettek
Hitlert mert tisztesseges volt. Nem propagalta a demokracia
feltetelezett erenyeit. Es azt kovetoen nem korrumpalta az eljarast
megvasarolt szavazatokkal. Nem kell zseninek lennunk ahhoz, hogy
rajojjunk: Orban Viktor, Adolf Hitlernek a telles ellentetje,
amirol a megvasarolt cigany szavazatok is arulkodnak. A gyerekek
utani szavazati jogrol mar nem is beszelve, amivel a feher magyar
ember a ciganyokkal ellentetben nem versenykepes. Hitler egy
diktator volt. Orban Viktor, (beleertve az elodeit is) a
demokracia alarca moge bujt zsarnok. De ezek nem csak a liberalis
politikusokra jellemzoek, hanem a kommunistakra is. Mindenki dontse
el magaban, hogy Orban Viktor micsoda?
1, kommunista
2, liberalis
De szerintem nem erdemes
talalgatni, mert a ketto majdnem ugyanaz. Az egyik csak azert
voros, a masik meg kek, mert KETSZINUEK! A nemzetiszocializmus
egyszinu. Az egyszinuseg pedig egyik titka egy jol felepitett
tarsadalom modelljenek.
Hitler megvedte nepet
ellensegenek zullottseget terjeszto hadjarataival szemben.
Betiltotta azokat a sajtotermekeket, amelyek mindenfajta szexualis
devianciat tamogattak (az abortuszt is beleertve). Orban
viszont nem avatkozott bele a kulturaba. Szerinte Alföldi es Csurka
ugyanaz.
Gehard Schumann
irja:
"Szerettuk ot, mert megvedett
minket a vallasi sarlatanoktol - a penzert predikaloktol, akik
Isten profetainak adtak ki magukat, azert, hogy az egyszeru hivok
bizalman eloskodhessenek."
Magyarorszagon pedig elismert
egyhaz lett a Hit Gyulekezete.
Ez csak nehany aprosag ami
ravilagit arra, hogy Orban miert is nem Hitler. Aki bovebben
kivancsi arra, hogy a Führerhez hasonlitani a Vezenylo Tabornokot
miert elmebetegseg annak az alabbi oldalt ajanlom.
A cigányok a faszukból élnek,
mint a pornósztárok!
/adózva az előző csodálatos levél írójának, én is közkincsé teszem
ezt a mondatot, mert szerintem minden Magyar magáénak érezheti
ezeket a sorokat/
(Szon.hu, roma nemzetiségű egyén panaszkodik, hogy nem kap elég
pénzt!)
...
Dear Cigány !
Levelem azért íródik, mert a köztünk lévő ellentét már-már
mérhetetlenné válik. Nem azért írok, hogy ezt tovább fokozzam.
Azért írok, hogy értsük egymást végre. A nyílt beszéd
szükségszerűen fog olyan mondatokat tartalmazni, melyekre
ráfoghatjuk, hogy rasszista. De ne feledjük, te is rasszista vagy
(ilyen alapon), ha magyarnak nevezel engem.
Most az egyszer lássuk be, hogy komoly különbségek vannak
közöttünk.
Most az egyszer tartsuk ezt evidenciában, és ne a szavakon
lovagoljunk.
Nem szeretlek téged.
Miért? Talán mert mások vagyunk ? Részben igen. Én törekszem a
másságunkat a magam oldaláról kezelni. Segítelek. Milliárdokban
mérhető az az összeg, amit havonta a számládra utalok. Te ebből
annyit érzékelsz, hogy "rajta vammá a családi a kártyán". Ezért a
pénzért nekem keményen meg kell dolgoznom. Hogy ne menjen ez így a
végtelenségig, gyermekeidet csekély műveltsége és szellemi
képességei ellenére beerőltetem iskolákba, hogy tanulhasson,
szakmája legyen, és képessé váljon az önellátásra. Tanárt verni nem
épp a hála megfelelő formája.
Óriási különbségek vannak köztünk. Neked az ideálod a mérhetetlen
gazdagság. Persze az ehhez vezető tisztességes út megtételére
képtelen vagy. Engem pedig ezért irritál, amikor a gazdagság külső
jegyeit magadon hordod. Meg vagy rakva arannyal, szép autód,
krokodilbőr csizmád van. Palotában élsz. Te ezt úgy hívod, sukár.
Én úgy, cifra nyomor.
Nem vagyok irigy. Csak tudom, hogy az ehhez szükséges összegre
hogyan tettél szert. Bűncselekményekkel (elveszed, amiért más
megdolgozott), és a törvény által számodra nyitva hagyott
kiskapukon (elveszed a közös asztalról anélkül, hogy bármit is
tennél oda). Nem csak téged hibáztatlak ezért. Ezt neked valakik
megengedik. Az én rovásomra. Törvényesen, vagy törvénytelenül, de
elveszed azt, ami az enyém . Cserébe utálatot, fenyegetést,
bántalmazást, erőszakot, halált kapok érte.
Félnem kell tőled.
Miért ? Munka... igen, ez gyakori magyarázat a szádból... Hogy a
cigány nem kap munkát sehol. Igazad van. Nem adok neked munkát.
Miért ? Nem azért, mert cigány vagy. Azért nem, mert nem értesz
semmihez. Nem tanultál szakmát, vagy ha tanultál is, az elvégzett
munkádban nincs köszönet. Gyakori kifejezés egy összecsapott,
szakszerűtlen munkára a "cigánymunka" .
Szerinted ennek miért pont ez a neve? Ha téged alkalmazlak
esetenként, a végeredmény mindig ugyanaz. Bevételkiesés, sokszoros
időbeni csúszás, elégtelen kivitelezés, munkaeszközök, alapanyagok
eltűnése. Tehát nekem, munkáltatónak jobb, ha csak eltartalak az
adómmal. Akkor legalább nem hátráltatsz. Az a szörnyű, hogy nem is
törekszel rá, hogy változtass ezen. Acsarkodsz, rasszistázol,
hisztizel, hogy milyen rossz neked.
De nem akarsz kilépni a saját árnyékodból, pedig mindkettőnknek
jobb lenne.
Mind a ketten tudjuk nagyon jól, mi lenne a vége, ha magadra
hagynálak. Nem lenne kit lehúzni szociális alapon, vagy bicskával.
Rövid időn belül éhen halnál, vagy a saját mocskodba fulladnál
bele. És barátom, nem sok időd van már. Lassan az összes cérnám
elszakad. Minden nap elkövetsz valamit ellenem, még ha nincs is
benne a híradóban.
Rövidesen eljön az idő, amikor hirtelen megvonok tőled minden
kedvezményt. Akkor aztán "romázhatsz", ahogyan jólesik.
Szerintem ne akard ezt elérni. Jobb, ha megvagyunk békességben
egymással. Mit várok tőled?
1. Feltétlen tiszteletet, mert én vagyok a kenyérkeresőd.
2. Erőszakmentességet, mert ha egyszer én visszacsapok a tesóimmal,
az neked nagyon fájni fog... tudod, még mi vagyunk többen (már
bocs, de úgy tudom, ezt a nyelvet beszéled).
3. Törekvést az önellátásra. Tanulást, tanulni akarást, pontos
munkavégzést . Ez a sikeredhez szükséges 20%. A maradék 80% legyen
az én gondom, meg fogom oldani. Minden segítséget megkapsz.
4. És végre fejezzük be ezt a rasszizmusról szóló ökörködést, hisz
mind a ketten tudjuk jól, hogy nem a barna bőröd zavar engem.
Baráti tisztelettel: A MAGYAR
Talän rajtam kivül mär mäsok is
elgondolkodtak azon, hogy milyen jol mutatna Noe Krisztina es Hanti
Vilmos fogai között egy acelbetetes bakancs, de a jelen bejegyzes
most nem erröl fog szolni.
Talän majd
legközelebb.
Nemzetünk egyik kivälosaga,
Gömbös Gyula szobränak felrobbantäsät ünnepelni oktober 6 - än
olyan dolog mint sörrel koccintani Haynau egyenesägi
leszärmazottjäval ugyanezen a napon. De Hanti Vilmostol es Noe
Krisztinatol meg ez sem ällhat olyan tävol. Pläne ha az
nemcsak, hogy fajti hanem hithü antifa, mint az öse. Ugyanis jol
befütött az 1848 - 49 -es magyarkodonak es felakasztatta a
nacionalista uszitokat. Ezert meltän nevezhetjük egy igazi
liberalis zsido embernek, akiröl minden antifa peldat
vehetne.
Gömbös Gyula olyannyira
szerette hazäjät, ha egy - egy külföldi utjärol hazaterve meglätott
egy jelegzetesen magyar gemeskutat elsirta magät, amig Hanti Vilmos
es Noe Krisztina csak holokauszt megemlekezesen fakad sirva, de ott
is csak akkor ha megkerik egyik elftärsukat, hogy hämozzon meg egy
fej vöröshagymät.
...azota Magyarorszag
zuhanorepulesben halad a teljes megsemmisulesbe, es "mint pestis
terjed a voros jarvany"! A kommunizmusnal is pusztitobb tombolo
fideszes polgari liberalizmusrol nem is beszelve...
A tokom tele van a fideszes
oroszgyulolettel! Olvasom, hogy mar megint mit csinaltak ezek az
elmebetegek amikor minden normalis halado szellemu politikus kelet
fele nyitna...
Nyomozást indított a Nemzeti
Nyomozóiroda háborús bűncselekmények miatt, a Vörös Hadsereg által
Olaszfaluban elkövetett atrocitások kapcsán. 1945. március 22-én 32
civilt végeztek ki, részben németajkúakat. A hírt most mar orosz
lapok is targyaljak.
Orosz források szerint a
kivégzéseket vélhetően szovjet katonák egy kis csoportja, vagy
fosztogatók követhették el, esetleg a Szmers kémelhárítóinak egyik
alegysége. Az áldozatok férfiak, többnyire hadköteles korúak
voltak.
A valós történések és okok máig
tisztázatlanok, ez a történészekre vár. Nem pedig a „magyar
FBI-ra”. Azóta 66 év telt el. Akárhogy is számolunk, ha csak 18
évesek voltak akkor a katonák, ma 84 évesek, ha élnek még
egyáltalán. Ez pont olyan boszorkányüldözés, mint a Képíró per vagy
Zentai bácsi meghurcolása.
Másrészt nagyon álságos a
magyar szervek részéről az eljárás, tekintve, hogy a jó tíz évvel
frissebb 1956-os események kapcsán azóta sem vontak felelősségre
egyetlen bűnöst sem. (A Biszku elleni cirkusz megint csak az
álságosság kategóriájába tartozik. A főbűnös, tömeggyilkos Gerő
évekkel a rendszerváltások után szabadon sétálhatott
Budapesten.
Továbbá, jó reggelt! Hogy van
az, hogy a Fidesz-kormánynak csak most jut eszébe a történelmi
felelősségre vonás? Akár Biszkuról van szó, akár erről a mostani
(meglehetősen átlátszó) cirkuszról. Ezeket a dolgokat rögtön a
rendszerváltás után le kellett volna zongorázni – ha az egész
rendszerváltás nem egy mesterségesen levezényelt, paktumon alapuló
folyamat lett volna, melynek ugyanúgy részese volt a Fidesz is
(akkor még a liberális SZDSZ liberális kisöccseként), mint a
kommunisták. Akkor kellett volna számon kérni Biszkut, Gerőt,
Hornékat, betiltani az MSZP, kitárgyalni a Vörös Hadsereg bűneit,
’56-ot, nyilvánosságra hozni a besúgólistákat és egyéb iratokat,
átnevezni a Moszkva teret stb. De a Fidesznek 1998-2002 között még
mindig lett volna erre lehetősége. Minden mostani lépésük, melyeket
a maga idejében elszabotáltak, átlátszó, álságos és
hazug!
Arról nem is beszélve, hogy
pont ezeknek a liberális gyilkosoknak van a legkevesebb joguk
bárkit felelősségre vonni – akár háborús bűnösökről vagy
tömeggyilkosokról beszélve! Ahol több joga van egy bűnöző életmódot
folytató kisebbségnek, mint az anyanemzet tagjainak, ahol elviszik
az önvédelem jogát, a bűnösök nagyobb része pedig rendre megússza,
ahol törvényes keretek között embereket rakhatnak ki az
otthonaikból, ahol az impotens törvények miatt legálisan
árusíthatnak drogot és a középiskolások negyede drogozik, ahol
milliónyi magzatot abortáltak már el, ahol a rendőrt selejtes
járművekkel halálba küldik, ahol szakszervezeti vezetőket
tartóztatnak le – nos, ott inkább ne firtassák, ki mit csinált
hetven évvel korábban, háborús körülmények között! Semmi erkölcsi
alapjuk nincs hozzá!
A magunk részéről a szovjet
megszállást korántsem tekintjük felszabadulásnak. Helytelenítünk
mindenfajta agressziót, mely egy nép függetlenségére és
szabadságára tör. A Német Birodalom Szovjetunió elleni támadását
pont úgy, mint a hazánk szovjet megszállását, vagy épp az USA iraki
vagy afganisztáni invázióját vagy a líbiai támadást.
Elítéljük a megszálló
hadseregek, illetve azok katonáinak indokolatlan és értelmetlen
kegyetlenkedéseit, különösen a civil lakossággal szemben. Amellett,
hogy tisztelettel adózunk az ellenség becsülettel küzdő katonáinak
(második világháborús évfordulók, Hősök Napja alkalmából a magyar
és szövetséges német katonáknak való tiszteletadás mellett
rendszeresen egy szál virág helyezünk az orosz hadisírokra,
emlékművekre is), nem feledjük a borzalmakat, melyek a világháború
végén érték hazánkat. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a
Vörös Hadsereg katonáinak pusztítása nem az orosz mentalitást
tükrözte, hanem annak a zsidó lélekmérgezésnek köszönhető, mely
Ilja Ehrenburg és hasonszőrű társai munkálkodását jellemezte.
Bizonyítja ezt az is, hogy alig tíz évvel később, az 1956-os
események során jóformán semmiféle kilengést nem tart nyilván a
történelem az orosz katonák részéről. Számon tartjuk azt is, hogy
Vlagyimir Putyin volt az egyetlen politikus, aki térdet hajtott az
’56-os felkelők emlékműve előtt.
Termeszetesen joga van
mindenkinek gyulolni az orosz nepet, mint ahogy joga van
mindenkinek hulyenek lenni es leterdepelve imadkozni az Orban -
hazioltar elott es kerni az "Isten altal felkent" Vezetot, hogy
segitse meg szegeny magyarokat. De nem artana gondolkodni is
mielott cselekszunk, mert a narancsosok olyan hulyek a politikahoz
mint a segg es egy lepest sem mernek tenni, ha arra a
kamposorruaktol nem kapnak engedelyt.
Visszatertem, hogy a bajtarsak,
elvtarsak, libsik es bibsik ne maradjanak fasiszta propaganda
nelkul. Udvozlok mindenkit Ausztriabol! - azaz tizenhat kiometerre
Braunautol a "kis bajszos" szulofalujatol - Sajnos nem volt
idom kovetni a magyarorszagi esemenyeket ezert szuk harom
honap lemaradasat kell potolnom. Igy orulnek ha szelsojobboldali,
naci, fasiszta vagyis gondolkodo magyar testvereim segitenenek
nekem.
En pedig meselek arrol, hogy
kinek ment agyara a holokauszt es kinek nem, mert volt szerencsem a
labancokhoz es a nemtekhez is egyarant...
Tekintettel arra, hogy a tízéves évfordulón,
szeptember 11-én boldoggá készülnek avatni a liberális
kapitalizmust, a bankok uralmát és a magas olajárat, Obamának, a
fekete elnöknek el kellett játszania a valószínűleg már régen nem
élő Oszama bin Laden kinyírójának rosszul megírt szerepét. A
leszámolási történet annyi sebből vérzik, ahány mozzanatát
előadták. A megölt terrorista vezért, akit a mese szerint fejbelőtt
egy mesterlövész, nem mutatták kiterítve. A magyar televízióban
távoli tüzeket, robbanásokat láttunk, majd egy nagyobb épületnek az
ostrom előtti képét és semmi közelit, semmi ostrom utánit. Helyette
azonnal a megölt előző gaztettét, a WTC-tornyokba való
becsapódásokat, amelyekről kiderült, hogy önmagukban nem okozhatták
a tornyok és a környék összeomlását, és a gépen ülő és elégett
Oszama terroristákról pedig vagy az hogy élnek, vagy az, hogy nem
azonosíthatók senkivel.
A legszebb azonban a tengerbe szórás meséje.
Oszama hamvait (!) a közlés szerint azért kellett egy nap múlva a
tengerbe szórni, hogy ne sértsék meg a muzulmán vallási szokásokat,
és hogy ne lehessen zarándokhely a sírja.
Mindez azonban
szinte mellékes. A világ uraitól megszoktuk, hogy hazudnak. Az
elborzasztó tény a fogadtatás és a fogadtatásban megnyilvánuló
szolgaság. A nyugati világ egésze, kormányok és hírközlő szervek
alázatosan üdvözlik a képtelen krimit. A magyar külügyminiszter
rogyadozó térdekkel a mikrofonhoz csoszog és gratulál egy régóta
hótt arab meggyilkolásához. Angéla Merkel is, pedig még arra sem
érdemesítették, hogy elsőnek értesítsék. Az első üzenet Moszkvába
ment, s valószínűleg így hangzott: „az olajár marad,
kussoljatok”.
A képernyőkön
szakértők feszítenek s vetik oda szakmai becsületüket, szemet
hunyva a mese nyilvánvaló képtelenségei fölött. Az egész „fejlett”
világ leborul és elfogadja a hazugságot. Miért? Nem ez jelenti a
„Nyugat alkonyát”? Van még ebben valami racionalizmus? Szabadság,
egyenlőség?
Ez a fogadtatás
borzalmasabb, mint az, hogy egy testet egy repülőgépbe szerelt
krematóriumban hamvasztanak el, Pakisztán egy pontja és az óceán
között félúton, ahelyett, hogy Auswitzba vitték volna, ahol éppen a
nagy égetésekre emlékeztek a krematóriumok és azoknak mítoszai
tövében.
Olyasmibe ugat bele a Fidesz Tóta W. Árpádja,
amiről fogalma sincs. Égeti is magát rendesen. Egy tisztességesen
dolgozó rendőr alázása helyett inkább magyarázatot adhatna, kitől
kapott ajándékba ingyenes parkolókártyát a Várba, ahol mások az
ország legmagasabb parkolási díját fizetik.
Azoknak, akik nem olvassák a Fidesz
Népszaváját, azaz aMagyar
Hírlapot:Bayer úr fel
van háborodva. Olvasta ugyanis, hogy előfordult, hogy egy rendőr
korengedménnyel ment nyugdíjba. Bayer úrnak tudniillik a rendőr
valamiféle dagadt fánkzabálót jelent, aki munkaidejét a
beadványokkal való seggtörléssel tölti, majd mindenféle ürügyekkel
plusz juttatásokat vesz fel, a nem rendőrnek született közemberek
kárára. Rendőr-rendőr, gondolta Bayer úr, és cikket rittyentett
Farsang János történetéből, mert szegény firkászunk diplomát
kapott, eszet nem, és nem tudta értelmezni, miért mehetett ez a
Farsang János negyven évesen nyugdíjba.
Figyelj, Bayer, elmagyarázom. Az alábbiakat
egy újságírónak illene tudnia. Persze te nem vagy újságíró, hanem
megmondóember, megfelelő pártkönyvvel (az ötös számú, tudjuk). Azt
írja derék emberünk:
A Tolna megyei főkapitányság 1992. május
16-i hatállyal kinevezte a Központi Közbiztonsági Szervek Neutron
Bevetési Alosztályához, felszámoló beosztásban, őrvezető rangban.
Bármit is jelentsen ez – hiszen mi, civilek ezt nem értjük –, a
tényt leszögezhetjük: Farsang János 1992 májusától szolgált
hivatásos rendőrként.
A
felszámoló, kedves Bayer úr, a rendőrök legkeményebb csapatát, a
kommandósokat jelenti. Azokat, akik fekete cuccban, balaklavában
(ami nem símaszk, és a baklava is más, azt a török étteremben
adják) rúgja rá az ajtót a legveszedelmesebb bűnözőkre, és teszi
őket élete kockáztatásával ártalmatlanná, hogy Bayer úr nyugodtan
kortyolgathassa a reggeli kávéját. Életük nemcsak csupa
életveszély, de folyamatos felkészülés is, edzés, lövészet,
riasztás, gyakorlat. Ezerféle dologhoz kell érteniük. Mi több, az
említett rendőr a Neutron kommandó tagja, ami nem más, mint a paksi
atomerőmű biztonságáért felelő szuperelit csapat, akiket
világszerte a legjobbak között ismernek el, és rendre rangos
díjakat hoznak haza a nemzetközi SWAT-versenyekről (a betűszó
jelentését mindenki keresse ki önállóan). Farsang János őrvezető
tehát életét kockáztatja azért, hogy egy begőzölt arab ne durrantsa
szét a paksi erőművet, radioaktív zombivá változtatva többek között
Bayer Zsoltot is.
Ezt követően elvégezte a
rendőrtiszthelyettes-képzőt, 1995-ben őrmesterré léptették elő.
1999-ben alapfokú operatív figyelő szakirányú tanfolyamot végez
(ezt sem tudjuk, micsoda), és ez év májusában főtörzsőrmesterré
léptetik elő. Életrajzában itt következik egy érdekes mondat, amely
így szól: 1999. augusztus 30-án kétszeres szorzó megszerzése
érdekében szolgálati panasszal élt a megyei főkapitánynál, amelyet
az országos rendőrfőkapitány elutasított.
Semmi baj, Bayer úr, elmagyarázom. Ez azt
jelenti, hogy kitűnő terrorelhárító kommandósunk kiképzést kapott
fedett megfigyelés végrehajtására. Vagyis arra, hogy megnézze,
miben mesterkednek az említett súlyos bűnözők anélkül, hogy azok
észrevegyék és netán szitává lőjék. Mondanom sem kell, az ilyen
kiképzést nem azért adják, mert jól mutat a CV-ben, hanem mert
ténylegesen alkalmazzák is. Farsang őrmester tehát további
életveszélynek teszi ki magát, ismét csak Bayer Zsolt és más
semmirekellők védelmében.
Farsang János 2001-ben tanult.
Távcsövespuska-vezetői speciális tanfolyamot végzett, és
mesterlövész-képesítést kapott. 2002-ben megkapta a tízéves
szolgálati jelet, és jutalomban is részesült. Ezt követően
szolgálati idejének kezdetét 1973. október 9-re módosították.
(Feltételezem, ez lehet a kétszeres szorzó. És feltételezem, ez
bevett szokás a rendőrségnél. De miért?) 2005-ben Farsang Jánost
kinevezik zászlóssá. Majd 2005. május 6-án szolgálati ideje
nyugdíjösszegének rögzítését rendelik el, és megállapítják 32 év
szolgálati idejét.
Bayer úr nem érti, mi az a "kétszeres szorzó",
és miért jár Farsang őrmesternek. Nos, azért, mert aki folyamatosan
gyötri magát, és napi rutinként kerül életveszélybe, annak duplán
számítanak a szolgálati évei. Nemcsak a kommandósok, hanem például
a vadászpilóták is megkapják ezt. Ezzel kompenzálják a testük
gyorsabb fáradását, gyakorlatilag azt, hogy beleöregednek,
beleőszülnek a feszültségbe, amit értünk, illetve érted, kedves
Zsolt, vállalnak. Ők nem egy szerkesztőségben rejszolnak egész nap
a fizetésükért, hogy profán legyek. Miközben Bayer Zsolt kitűnően
megél abból, hogy bizonyos politikusi alfeleket kényeztet, Farsang
János félelmetes harcossá képzi magát, hogy hazáját
megvédje.
2007. október 1-jén az elsőfokú
felülvizsgáló orvosi bizottság megállapítja, hogy Farsang János
„megváltozott egészségügyi állapota” miatt hivatásos szolgálatra
nem alkalmas, munkaképességének csökkenése
negyvenszázalékos.
És Farsang János 2007. október 31-én nyugállományba
vonul.
Egy karrier vége – gondolhatnánk. De a
történet itt még vesz egy érdekes fordulatot.
Ugyanis a megváltozott egészségügyi
állapota miatt szolgálatra alkalmatlan és negyvenesztendősen
nyugdíjba vonuló Farsang János rendőr zászlós tavaly, 2010-ben
Orlandóban megnyerte a különlegesen képzett rendőri egységek
világbajnokságának egyéni versenyét. (Nyugdíjba vonulása után,
2008-ban még „csak” ezüstérmet szerzett…)
Igen, drága Bayer úr, mert más egy
sportverseny, és más a fentebb leírt, éjjel-nappal tartó készenlét
húsz éven keresztül. Kommandósként Farsang János már letöltötte az
idejét, és igen, valószínűleg már nem olyan az idegállapota, az
erőnléte, hogy megfeleljen a Neutron ultramagas követelményeinek.
Nem tudja már szintidőre végigrongyolni az akadálypályát, ilyesmik.
De lőni valószínűleg még tud. Ha a versenyen mellélő, vagy nem
sikerül neki az akadálypálya, hát istenem, legfeljebb nem nyer. De
ugyanez egy éles bevetésen nem engedhető meg.
Drága Bayer úr! Tegye fel inkább a kérdést,
hogy egy bizonyos Pintér Sándor nevű tintanyaló, aki rendőri
szolgálati idejét különféle luxusirodákban töltötte el, hány évesen
ment nyugdíjba, és vajon hányszorosát keresi Farsang János
járandóságának, aki egyébként valószínűleg szintén nem keveset kap,
bár ő ki is érdemelte. Nem kell sokat keresgélnie, nézzen csak meg
néhány fényképet a múlt pénteki rendvédelmi tüntetés
transzparenseiről. Talán nem azzal kellene zárnia a cikkét, hogy
Farsang zászlós nyugdíját firtatja.
Jogszerűtlennek minősítette
John Demjanjuk ügyvédje a védence ellen Münchenben másfél éve tartó
büntetőpert.
Keddi
védőbeszédében Ulrich Busch arra hivatkozott, hogy a Demjanjuknak
felrótt cselekedet ügyében Lengyelország az illetékes, mivel a
sobibóri munkatábor lengyel földön működött. Az ottani hatóságok
azonban jogerősen lezárták a védence ellen indított vizsgálatot,
perre nem került sor. Emiatt "eleve tilos lett volna" védence
müncheni perbe fogása - hangoztatta az ügyvéd.
A 91 éves
Demjanjukot azzal vádolják ugyanazok a zsidók, akik Képíró Sándort
hurcolják meg ugyanezekben a napokban, hogy 1943-ban részt vett 27
900 (!) zsidó meggyilkolásában.- írja a
kuruc.infó.
John Demjanjuk
(született Ivan Demjanjuk 1920 április 3-án Dubovije Maharincsiban,
Kievi terület, Szovjetunió), nyugalmazott autóipari munkás, aki
1951-ben vándorolt be az USA-ba. Izraeli "holokauszt" túlélők
vádjai alapján kiadták Izraelnek, ahol törvény elé állították és
halálra ítélték, mint "Ivánt,, a rettenetest". A vád szerint SS őr
volt a treblinkai munkatáborban 1942-43 között, és kegyetlenül bánt
a rabokkal. Az izraeli legfelsőbb bíróság később felmentette a
vádak alól.
Demjanjuk feleségével és
gyerekével 1952 február 9-én érkezett az USA-ba, 1958 november
14-én megkapta az USA állampolgárságot. Ohio-ban lakott, három
gyereke volt.
1977 augusztusában az
igazságügyminisztérium eljárást kezdeményezett ellene az USA
állampolgárság elvételére. A vád szerint nem mondta meg, hogy
Treblinkában majd Sobiborban SS őrként dolgozott.
1983 októberében Izrael kiadási
kérést nyújtott be, 1986-ban Demjanjukot Izraelbe deportálták, ahol
1987 február 16-tól 1988 április 18-ig folyt a pere. Halálra
ítélték és 1993-ig izraeli börtönben ült. A halálos ítélet után sem
adta fel őt családja, ügyvédei és barátai. Európában átkutattak
minden elérhető archívumot, és a szovjet archívumokban megtalálták
a tényleges "Rettegett Iván" képét, akinek külseje egyáltalán nem
hasonlított az akkor 23 éves Demjanjukhoz. 1993-ban az izraeli
legfelsőbb bíróság határozata szerint felmentették, miután a poklok
minden kínját végig kellett szenvednie, és hat évig ült a halálra
ítéltek cellájában - ártatlanul.
1998-ban egy USA bíróság
döntése szerint visszakaphatta volna az állampolgárságot, de
1999-ben az USA igazságügyminisztérium újabb vádat adott be ellene.
2005 december 28-án deportálását rendelték el Ukrajnába. Ha nem
fogadja be egy állam se, elveszti állampolgárságát, és szociális
biztosítását az USA-ban.
Egy 2008 december 11-i bírósági
döntéssel megnyílt az út a "náci" háborús bűncselekményekkel
vádolt, az Egyesült Államokban élő, ukrán származású, "Rettenetes
Ivánként" emlegetett Ivan (John) Demjanjuk Németországnak történő
kiadatása előtt. Az USA zsidók, az ún. OSI nevű zsidó
bűnszövetkezet fogait csattogtatja, és vért akar látni. A
németországi igazságszolgáltatás, mint a cionista gyűlölködők és
bosszúállók bábja, hajlandó a cionista bűnözők meghosszabbított
karjának szerepét játszani.
A német szövetségi bíróság a
nap folyamán hozott határozatot arról, hogy a müncheni tartományi
bíróság illetékes Demjanjuk ügyének tárgyalására. Az Ukrajnában
született, 88 éves férfit azzal gyanúsítják, hogy 1943-ban az
egykori sobibóri, valamint a treblinkai - lengyelországi -
koncentrációs táborok őreként és kínvallatójaként közreműködött
csaknem 30 ezer (holnapra már 300 ezer, holnapután 3 millió),
különböző országokból deportált zsidó meggyilkolásában. A
közelmúltban a háborús bűncselekményeket vizsgáló ludwigsburgi
hatóság Demjanjuk ügyét vizsgálva olyan határozatot hozott, amely
szerint az ügyben a müncheni tartományi bíróság illetékes. A
hatóság arra alapozta állásfoglalását, hogy Demjanjuk 1951-ben több
hónapot töltött Feldafingben, amely a müncheni bíróság hatáskörébe
tartozik. A müncheni bírói testület azonban néhány héttel ezelőtt
elutasította ezt a döntéssel kapcsolatos kételyei miatt. A
karlsruhei szövetségi bíróság csütörtökön azonban a müncheni
bíróság illetékessége mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy
a müncheni testület hamarosan megkezdheti Demjanjuk ügyének
tárgyalását, s ezzel esetlegesen megnyílhat az út "Rettenetes Iván"
Németországnak történő kiadatása előtt. A Demjanjuk-ügy valójában
mintegy húsz évvel ezelőtt robbant ki, amikor az egykor német
megszállás alatt állt kelet-lengyelországi területen létesített
haláltábor túlélői személyében felismerni vélték az egykori hírhedt
őrt s kínvallatót, akit "Rettenetes Ivánként"
emlegettek.
Demjanjuk a háború után a John
nevet felvéve az Egyesült Államokban telepedett le, múltja miatt
azonban Washingtonban egy OSI nevű intézmény "fölfedezte" mint
potenciális áldozatot és eljárást indítottak ellene. Az Egyesült
Államok kiadta őt Izraelnek, ahol előbb halálra ítélték. Az ítélet
napján bosszúszomjas izraeliek az utcán táncoltak örömükben. Végül
azonban fellebbezés után 6 év múlva 1993-ban bizonyítékok hiányában
felmentették. Később viszont újabb vizsgálat derített fényt arra,
hogy Demjanjuk valóban egy, az SS-nek alárendelt ukrán egység tagja
volt, s őrként teljesített szolgálatot a majdaneki, a sobibóri és a
treblinkai munkatáborokban.
Feltételezett "náci" múltja
miatt az Egyesült Államokban hat évvel ezelőtt megfosztották
amerikai állampolgárságától, de az amerikai hatóságok nem tudták
kitoloncolni őt, mivel eddig nem volt olyan állam, amely befogadta
volna. Demjanjuk egyébként tagadja bűnösségét.
A nyugatnémet jog olyan SS
alkalmazottakat, akiknek személyes bűnössége nem volt bizonyítható,
fölmentett, mivel ezek szolgálati felettesük utasításait vitelezték
ki. Ezzel szemben a volt NDK jogrendszere nem volt ilyen precíz,
pusztán a munka egy volt koncentrációs táborban elegendő volt a
vádlott megbüntetéséhez. Jó pár ilyen esetet az egyesítés után
visszagöngyölítettek, és a jogtalanul elítélteket
fölmentették.
2009 április 2-án. Zsidó
nyomásra a müncheni bíróság elfogató parancsot adott ki John
Demjanjuk ellen. Demjanjuk 1943-ban fél évig volt a sobibori
táborban, ahol zsidók állítása szerint ebben az időben 29 ezer
zsidót megöltek. Azért folytatják le az eljárást Münchenben ellene,
mert az USA-ba való kivándorlásáig itt élt.
A per előtt egy Ludwigsburgi
intézet vizsgálta az ügyet, akiknek világos volt, hogy a német
államnak saját joghasználatát kellene ahhoz lábbal tipornia, hogy
Demjanjukot elítéljék. Úgy látszik, ez erősebb, bosszúszomjas kutya
szava (OSI)
döntött, és jogi és emberi meggondolásokat sutba dobva
Németországba hurcoltatták John Demjanjukot. A ludwigsburgi
intézmény vezetője Kurt Schrimm.
Ez a per tiszta formalitás, már
előre nyilvánvaló, hogy Münchenben a "németek" el fogják ítélni,
mint a cionisták leghűségesebb tányérnyalói. A színjáték arra jó,
hogy eltereljék a figyelmet a Gázában és Palesztinában folytatott
rasszista tömeggyilkosságokról, melyet az állítólagos "áldozatok"
csinálnak-nap mint nap, mindenki szeme előtt. Szánalmas színjáték
aljas, mindenre kész ripacsokkal a főszerepben.
John Demjanjuknak 2010. április
3-án volt a 90. születésnapja.
Fia a délnémet újság
riporterének cinikus kérdésére, hogy ha Demjanjuk ártatlan, miért
nem akar Münchenbe utazni a kirakatper váldottjaként, ezt felelte:
"Ha apám nem 89 éves lenne, hanem 50, akkor lenne esélye, hogy
testileg és lelkileg túlélje a pert, és még egyszer bebizonyítsa
egyszer és mindenkorra, hogy semmiben nem bűnös. Egyetlen embernek
sem ártott soha, nemhogy 29 ezernek. Ezt már kétszer bebizonyította
bíróság előtt."
Emellett Demjanjuk pusztán a
körülmények áldozata. Mint szovjet állampolgárnak, be kellett
vonulnia a vörös hadseregbe, majd fogságba esett. A legjobb
lehetőség az életben maradásra az volt, hogy kisegítőnek
jelentkezett a német hadseregbe. És most pontosan ezt használják
fel ellene az OSI zsidai.
Charlotte Knobloch:
"El kell ítélni. Bűne, melyet a "nácik" segítőjeként követett
el, soha nem évül el."Michel Friedman (aki
kábítószerekkel kereskedik és prostitúcióval szerzi pénzét
Frankfurtban): "Nem bosszúról van szó, hanem jogról. Hogy
Demjanjuk egyáltalán ilyen idős kort megérhetett, jogtalan ajándék
neki. Áldozatainak joga van arra, hogy egy ilyen gyilkost
felelősségre vonjanak. Ez azért is fontos, hogy fiatalságunk (ezen
a kábítós zsidó a német fiatalságot érti!) a holokausztot
jogtalanságnak tekintse és ne felejtse el"
Ha egy jó magyar ember ezt a
nevet hallja, vagy olvassa talán még cifrábbak is eszébe
jutnak...
Vajon hány tisztességben
megőszült ember életét tette már tönkre ez a
gazember?
Dr. Képíró Sándor büszkén
vallotta magát magyar csendőrnek, aki a hazáját szolgálta. Nekünk
pedig el kell hinnünk neki. El kell hinnünk mert magyarok vagyunk
és egyetlen célunk megmaradni magyarnak, mert az Isten is annak
teremtett minket.
Zoroff, a hazafivadász persze
nem hisz Sándor bátyánknak. Számára ugyanolyan lelketlen állat az
idős magyar, mint az összes többi gój a Talmud
szerint.
A volt csendőr százados tegnap
elkezdődött pere pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő
utcai épületében, pontosan abban a tárgyalóteremben folytatódott,
ahol annak idején halálra ítélték Nagy Imrét és
mártírtársait.
A háborús bűncselekmények
elkövetésével meggyanúsított dr. Képíró Sándort ezúttal is csak
hosszadalmasan, több személy segítségével tudták behozni, majd
leültetni a vádlottak székére. Az idős ember hallókészüléke a
tárgyalás folyamán többször is fölmondta a szolgálatot, s ilyenkor
a bíró megszakította a nyomozati iratok ismertetését. Dr. Képíró
Sándor magatehetetlensége, kiszolgáltatottsága a hallgatóság
soraiban egyeseket jókedvre vidított, s ezért szinte mindvégig
kacarásztak. Egyszer Képíró Sándor is észrevette, hogy rajta
nevetnek, ezért megkérdezte, hogy mi olyan
nevetséges.
Dr. Képíró Sándor írásba
foglalt vallomásából azt az érdekes részletet is megtudjuk, hogy
Cseres Tibor, a kommunista rendszer pátyolgatott írója a Hideg
napok című könyvében név szerint is szerepelteti a vádlottat, sőt,
a magyarságot mindenáron besározni kívánó könyvből készült filmben
is. Cseres olyan hazugságokat állít a razziával kapcsolatban,
amelyet Képíró cáfol. A Hideg napok színpadi változatában - mert
annyira népszerű volt a téma - Cseres már nem szerepelteti Képírót
és a neki tulajdonított cselekedetek elkövetését.
Horthy Miklós már 1942-ben
parancsot adott az újvidéki razzia kivizsgálására, mert az angolok
titkos csatornákon ezt a föltételt szabták az esetleges külön
tárgyalások megkezdésének. Az iratismertetésből az is kiderült,
hogy az újvidéki razziában részt vett és a Margit körúton elítélt
magyar csendőröknek a németek kiszabadítást és rendfokozatuk
megtartását ígérték, ha elmennek Németországba és ott folytatják a
szolgálatot. Képíró Sándor azonban nem kívánt élni ezzel a
lehetőséggel az 1944. március 19-én bekövetkezett német
megszálláskor. Horthy egyébként március 22-én már elrendelte a
pertörlést, s Képíró Sándort ekkor Kolozsvárra
helyezték.
Újvidéken a razzia idején dr.
Képíró Sándor megakadályozta egy teljes szerb család kivégzését,
amelyről egy Nagy János nevű honvéd főhadnagy is vallomást tett az
ellene folyó per során 1949 októberében. Az újvidéki Rex szállóba
behatolt egy magyar honvéd egység, a tulajdonost és családját ki
akarták fosztani, ezért fegyvert rejtettek el az otthonukban, majd
a partizánok anyagi és fegyveres támogatása címén ki akarták
végezni őket. A kivégzést dr. Képíró Sándor csendőr főhadnagy
hiúsította meg.
Képíró Sándor a periratok
tanúsága szerint többször is hangsúlyozta az ellene indított
eljárás folyamán: „Büszkén vallom magamat magyar csendőrnek, mert a
hazámat, s annak rendjét szolgáltam”. A tárgyalás berekesztése után
a 97 esztendős vádlottat ismerősei a karjukra emelve vitték le a rá
várakozó autóhoz.
Dr. Képíró Sándor tárgyalása
május 10-én, kedden 9 órakor továbbra is a nyomozati periratok
ismertetésével folytatódik a Fő utcai bíróságon.
Persze mi gyártunk összeesküvés
- elméletet és mondunk gyűlöletbeszédet, terjesztjük a náczi (náci)
propagandát. Pedig ők azok, akik a nemzet írójától, Wass Alberttől
is meg akarnak fosztani bennünket. Valóban "szégyenteljes döntés"
lenne egy Wass Albert tér? Valóban a demokrácia megcsúfolása?
Királyságpárti vagyok, ezért leszarom a demokráciát. De az mégis
hogyan egyeztethető össze a demokráciával, hogy egy kissebbség
akarja megmondani a többségnek azt, hogy kiről lehet elnevezni
közteret és kiről nem? Azt látom, hogy a Talmudot jól megtanulták:
a zsidónak mindig igaza van.
Ez a nép ötezer éve képtelen
önkritikát gyakorolni és szembenézni a múltjával. De elvárná, hogy
más népek viszont szembenézzenek azokkal a vélt vagy valós bűnökkel
melyeket a zsidóság ellen követtek el. Ha mi példát mutatva
szembenéznénk ezekkel a "bűnökkel", vajon ők is követnék a
példánkat? Ugyan már. Csak megveregetnék egy - két hazaáuroló
politikusunk vállát és kiadnák a parancsot, hogy a megalázott
magyar nép térden csúszva esedezzen a zsidóság bocsánatáért!
Ugyanis valamilyen perverz örömöt látnak egy nemzet
megtaposásában.
Ezét nem szabad elhagynunk
magunkat és feladni magyarságunkat. Mi nem kapitulálunk mint a
németek. A zsidó nép pedig vagy megszokik vagy megszökik. Ugyanis
nem illik a vendégjoggal visszaélni...!
Ami Gyöngyöspatán történik, az
ország szégyene. Ami Gyöngyöspatán történik, az a jogállam, de
mondhatjuk azt is akár, hogy az állam totális kudarca. Ami
Gyöngyöspatán történik, az a legmocskosabb vérkorszak első
komolyabb hulláma. Valóban két hét alatt rendet tettek? Hova lett
az állam? Cigánybűnöző csoportok szabadon menetelhetnek falvakban
félelmet keltve emberekben. Gyerekeket és és asszonyokat kell
kísérnie Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőrség Egyesület
tagjainak, hogy biztonságban legyen a testi épségük az
életük!
A rendőrség az állam áll és
néz, néha elhangzik egy morgolódó megjegyzés, de nem történik
semmi. Gyöngyöspata, olyan, mintha nem lenne már a Magyarország
része, hanem a cigánybűnözők paradicsomává vált.
Nincs magyarázat és nem is
lehet magyarázat arra, hogy a rendőrség miért tehetetlen. Amikor
azt mondják, nincsenek törvények rá, hogy hasonló esetekben
megfelelő eréllyel eljárjanak, akkor a rendőrség hazudik.
Magyarország törvényei, egyértelműen tiltják, hogy bandákba
tömörülve bárki másokat fenyegethessen. A törvényeink jók és
alkalmasak lennének arra, hogy megvédjék a megtámadottakat, de csak
abban az esetben, ha a jogalkalmazó hajlandóságot mutatna arra,
hogy a létező törvényeket megfelelően használja. Nem a
törvényeinkben keresendő a hiba, hanem a jogalkalmazóban és az
államban.
Gyöngyöspatán cigány söpredék
vette át az irányítást és az állam tűri , hogy ez így történjen.
Gyöngyöspatán egy aljas és erőszakos cigánybűnöző horda tart
rettegésben embereket. Gyöngyöspata a bűn települése lett. Meddig
lehet elvárni a megfélemlített, megtámadott magyaroktól, hogy
önmérsékletet tanúsítsanak? Ha én lennék a helyükben, ha egy
erőszakos csoport az én gyerekeimet fenyegetné, már rég lapátot
ragadtam volna és azzal esek nekik, betörni a fejüket. Tisztában
vagyok azzal, hogy ezzel nem oldanék meg semmit, de ha azt kéne
látnom,hogy az állam nem védi meg a családomat, és azt támadás
érné, akkor én védeném meg őket, minden eszközömmel. És nem hiszem,
hogy normális ember ezért erkölcsileg engem ítélne el, akkor sem ha
a törvény igen. Szerencsére a Gyöngyöspatai magyarok, sokkal
bölcsebbek és higgadtabbak nálam és a provokációra, az erőszakra,
nem erőszakkal feleltek eddig. De meddig lesznek képesek uralkodni
a természetes indulatukon? Mi történik akkor, ha elszakad a cérna,
és valaki úgy dönt, hogy elege van ebből, nem bírja tovább és
visszaüt? Ha ez bekövetkezne, elszabadulna a Pokol teljes valójában
és életek lenne vélhetőleg az ára.
Tényleg
meg kell várni azt, hogy elszabaduljon teljesen az erőszak? Kinek
az érdekét szolgálja és mivel ez az egész? A cigány röhög az
államon és büszke lehet arra, hogy sikerült egyértelmű győzelmet
aratnia látszólag a jogállam felett. A roma jogi aktivisták
és babusgatott cigányaik, hatalomhoz jutottak azáltal, hogy az
állam képtelennek bizonyult arra, hogy tegye alapvető kötelességét.
Vajon Pintér Sándor és Orbán Viktor nem tudják, hogy emberileg és
politikailag egyaránt tűrhetetlen ami Gyöngyöspatán történik? Vajon
Pintér Sándor és Orbán Viktor nem tudják, hogy emberi életekkel
játszanak azáltal, hogy nem zavarják el határozottan a cigánybűnöző
csőcseléket a településről? Szép szóval ezek nem fognak onnan
elmenni, itt már teljesen egyértelmű, hogy az állam részéről kell
velük szemben erőszakot elkövetni, hiszen az állam az egyetlen
olyan valami, ami a törvény felhatalmazása által, jogosan
alkalmazhat erőszakot. Ez a cigány csőcselék, csak addig mer nagy
hanggal bírni, addig mer keménykedni, amíg tisztában lehet azzal,
hogy cselekedeteiknek nem lesz semmi érdemi következménye. Ha az
állam és a jogalkalmazó tenné a dolgát és a törvényt felhasználva,
jogos erőszakot alkalmazna ezekkel szemben, véget lehetne most még
vetni a pestis terjedésének. Pintér Sándor és Orbán Viktor, most
még tehetnek valamit. Ne legyenek illúzióink, ha a Pokol elszabadul
teljesen, már elveszti az állam a cselekvés szabadságát is.
Hatalmas tragédia szélén táncol az ország és a jogállam, hogy a baj
elkerülhető legyen arra minden megoldás az állam, a kormány kezében
van.
Gyöngyöspatán a cigány söpredék megsérti a törvényt. Gyöngyöspatán
a cigány söpredék szembe megy a jogállammal. Gyöngyöspatán a
rendőrség, az ügyészség, az állam szeme előtt naponta követ el a
cigány söpredék bűncselekményt és ennek nincs semmi következménye.
Hol van a belügyminiszter? Hol van a miniszterelnök? Hol van az
országgyűlés elnöke? Hol van a Köztársaság elnöke? Hol van
Magyarország?
Mit lehet
itt tenni? Sokan vagyunk, akik rendszeresen hangot adunk nem
tetszésünknek az ügyben. Sokan vannak, akik rendszeresen lemennek
Gyöngyöspatára és a helyszínen igyekeznek tartani az emberekben, a
megtámadottakban a lelket. Nem mondom, hogy ezek nem fontos dolgok
, de láthatjuk, hogy érdemi eredményt csak ezzel elérni már nem
lehet. Érdemes lenne egy nagy tüntetést szervezni a
Belügyminisztérium elé, követelve, hogy az állam tegye a dolgát.
Érdemes lenne petíciót indítani és benyújtani a belügyminiszternek,
a miniszterelnöknek, az OGY elnökének, a Köztársaság elnökének.
Nincsenek már rég illúzióim azzal kapcsolatban, hogy ez érdemi
változást hozhat el.De akkor is meg kéne tenni. És ha ez sem segít,
ha az állam bénultsága nem változik, abban az esetben nincs mese
nemzetközi bírósághoz, az EU-hoz kell fordulnunk azonnal
segítségért. Mert ez így nem mehet tovább. Ez ellen azonnal lépni
kell, amíg még lehet úgy lépni, hogy nincsenek halálos áldozatai a
drámának. ELÉG VOLT!
Április 16. holokauszt -
emléknap, az ún. Yoam ha Shoah (Jom Hásoá), a pusztítás gyásznapja
Izraelben. A varsói gettólázadás évfordulóján az izraeli kormány
döntése értelmében a második világháború hatmillió zsidó áldozatára
emlékeznek. De itt a cionizmus áldozataira fogunk
emlékezni...
A II. világháború után Európán
végigsöprő németgyűlölet egyik keveset emlegetett epizódja volt az
életben maradt zsidóknak a hadifogolytáborokban összegyűjtött német
katonák és a porig lebombázott német nagyvárosokban élő polgári
lakosság ivóvízkészletének megmérgezésére kidolgozott
terve.
Nem régen közvetítette az egyik
izraeli televíziós csatorna azt a beszélgetést, amiben a még
életben levő zsidó partizánok mondták el a II. világháború utáni
Németországban a német katonák és a polgári lakosság elleni
bűntetteiket és mesélték el egy kötetlen hangú beszélgetés
keretében a sikeres és sikertelen gyilkos terveket.
Avengers
Magukat a történelmi igazságnak
megfelelően Avengers-nek (Bosszúállóknak) nevező csoport tagjai
angol és amerikai katonai egyenruhákba öltözve csöngettek be a volt
német tisztek lakásaiba, rángatták ki őket az ágyból és mindenféle
időpocsékoló bírósági herce-hurca nélkül ölték halomra a vélt vagy
valós bűnöket elkövetett embereket.
"Én akkor sem tekintettem,
és ma sem tekintem magam gyilkosnak" - nézett bele a kamerákba
Simcha Rotem, a zsidó halálkommandó egyik volt vezetője. A Szimon
Ratajzer néven Varsóban született 84 éves Rotem elmesélte, hogy
Nava Abba Kovner nevű, a háború alatt Kelet-Lengyelországban
harcoló zsidó partizán barátjával hogyan akarták megmérgezni az
amerikaiak által felállított hadifogoly táborokban összegyűjtött
28,000 volt német katonatisztet. "Mindet meg akartam ölni, de
sajnos ez az akciónk nem sikerült" - nyilatkozta
Rotem.
"A következő tervünk már
nagyobb sikerrel járt" - vette át a szót a litván származású
Joseph Harmatz, a stúdióban Rotem mellett ülő másik Bosszúálló.
Harmatz pékként dolgozott az amerikai hadsereg által őrzött német
hadifogoly táborban. A volt sütőmester állítása szerint a
Franciaországban működő zsidó ellenállási mozgalom gumitartályokban
arzént küldött neki. A Párizsból érkezett halálos mérget Harmatz
három ezer darab kenyérhez elegendő tésztába keverte bele, amiből
2,280 német hadifogoly evett. Az esetről a korabeli tudósítások is
beszámoltak, miszerint több mint kétszáz embert kórházba kellett
szállítani, de halálesetekről akkoriban nem szóltak a hírek.
"Nekünk (a háború alatt) el kellett menekülnünk és (a
szenvedéseinkért) egyszerűen csak bosszút akartunk állni" -
magyarázta széles mozdulatokkal a nézőknek Joseph
Harmatz.
A német hadifoglyoknak adott
arzénnal kevert kenyérről szóló történet hitelességét Aaron
Breitbart, az egész világra kiterjedő nácivadász akcióiról
elhíresült Simon Wiesenthal Központ vezető munkatársa nem csak hogy
megerősítette, de helyénvalónak is tartotta: "Igen, a mérgezett
kenyér terve elfogadható volt.... ez nem egy olyan történet, amit
valaki a kisujjából szopott ki, hanem ez egy igaz és megvalósított
terv volt, csak a végeredményt (hogy hányan haltak meg) nem
tudjuk" - mondta Breitbart.
Michael Bar-Zohar, a
Bulgáriában született, Izraelben élő zsidó író egyik könyvében is
foglalkozik a Bosszúállókkal. A "The Avengers" című, Izraelben nagy
sikert aratott könyvében Bar-Zohar részletesen feldolgozza a
Bosszúállók Izrael állam megalakulása előtti európai történetét. A
könyv egyik fejezete beszámol arról a tervről, hogy a zsidó
partizánok a háború után hogyan akarták megmérgezni öt porig
bombázott, romjaiban még füstölgő német nagyváros csodával határos
módon megmaradt ivóvíz készletét. Ennek a tervnek a létezését
Simcha Rotem is megerősítette a beszélgetés során, hozzátéve, hogy
"ebből azért nem lett semmi, mert attól féltünk, hogy ártatlan
emberek sokasága (a győztes angol-amerikai katonák) is könnyen
áldozattá váltak volna."
Végül nem csak az emberek
tömeges halálát okozó ivóvíz mérgezési terveket, de több más,
például Dachauban és Nürnbergben tervezett, de végre nem hajtott
gyilkos akciót a háború után megalakult és később a független zsidó
állam 1948 májusi kikiáltását követő első vezetését alkotó zsidó
tanács tagjai nem tartották megvalósíthatónak - olvasható Bar-Zohar
1967-ben megjelent, Németország 1945-1946-os történelmének egy
keveset emlegetett, szomorú pillanatát megvilágító
könyvében.
Zsidó
tömeggyilkosságok
Közvetlenül a II. világháború
után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista
koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári
személyt gyűjtöttek össze. Sztálin írásos parancsára a haláltáborok
vezetőit szándékosan az addig üldözött zsidók közül válogatták,
akik éheztetéssel, kínzásokkal és szadista kegyetlenkedésekkel 80
ezer német származású civilnek, többségében nőknek és gyerekeknek
az életét oltották ki.
Sztálin marsall, a Szovjetunió
kommunista pártjának főtitkára és a Vörös Hadsereg főparancsnoka
1945 novemberében a Közép- és Kelet- Európát megszálló szovjet
csapatok egyik első és legfontosabb feladatának azt jelölte meg,
hogy népnevelési és nácitlanítási célból gyűjtsék össze és
deportálják Németországba a megszállt területeken élő német
származású polgári lakosságot.
A háborút Moszkvában átvészelt,
és a szovjet fővárosból hazaküldött lengyel kommunisták Varsóban is
nekiláttak a parancs végrehajtásának. Haladéktalanul felállították
az Állambiztonsági Hivatalt, aminek az élére - Sztálin külön
utasítására - a zsidó származású Jacob Bermant nevezték ki. Berman
a hivatalhoz tartozó alosztályok, börtönök és koncentrációs táborok
élére olyan zsidókat állított, akiknek rokonait a nácik
elpusztították, és a szovjetek biztosak lehettek abban, hogy megvan
bennük a feladat végrehajtásához szükséges bosszúállási
vágy.
Jacob
Berman
A szovjetek által megkövetelt,
és teljes mértékben támogatott bosszúhadjárat azonnal beindult: a
Jacob Berman vezette ÁBH emberei a Lambinowice (német neve
Lambsdorf) melletti átnevelő táborból fiatal német nőket és
lányokat mezítláb hajtottak ki a városka határában levő
szántóföldre, ahol korábban több mint 500, a háború alatt kivégzett
lengyelt temettek el. A nőket arra kényszerítették, hogy a mész
nélkül sebtében elhantolt holttesteket kiássák, melléjük
feküdjenek, csókolgassák és közösüljenek a már régen oszlásnak
indult hullákkal. A táborba visszahurcolt lányok és asszonyok közül
hatvannégyen meghaltak a pár nap múlva kitört
tífuszjárványban.
Lambinowice-i
koncentrációs tábor
Jacob Berman a Swietochlowice
nevű felső-sziléziai kisváros (német neve Schwientochlowitz)
mellett létrehozott kommunista koncentrációs tábor parancsnokának
Shlomo Morelt, egy 26 éves zsidó partizánt nevezett ki. Morel
szüleit és rokonait a németek Auschwitzban megölték, csak ő és az
egyik unokaöccse élte túl a német koncentrációs
táborokat.
A swietochlowice-i táborba az
első, német származású polgári személyekkel teli vasúti vagonok
érkezése után este 10 óra körül Solomon Morel besétált az egyik
barakkba és pálcájával a csizmás lábát verve közölte a rabokkal:
"Engem Morelnek hívnak és zsidó vagyok. Az egész családomat
kiirtottátok Auschwitzban. Ott megesküdtem, ha élve kikerülök,
mindent visszaadok nektek.... a mai naptól kezdődően megfizettek
azért, amit csináltatok".
A lambsdorfi történet és a
fenti idézet egy zsidó származású amerikai történész professzor
több európai országban végzett hétévi kutatómunkájával és kétszáz
túlélő szóban és írásban tett vallomásának felhasználásával készült
könyvéből való. A már elhunyt John Sack sok nehézség után 1993-ban
tudta megjelentetni a Szemet szemért: elhallgatott történetek a
zsidók által a németek ellen 1945-ben elkövetett bosszúhadjáratról
című könyvét.
A könyv Wrath of Solomon (Solomon bosszúja) nevű fejezete hosszan
részletezi a túlélők visszaemlékezéseit Shlomo Morel
kegyetlenkedéseire:
"Az őrök kisméretű
kutyaházakba kényszerítették a nőket és a gyerekeket, és
megparancsolták nekik, hogy ugassanak, és aki nem ugatott elég
hangosan, vagy engedély nélkül abbahagyta, azt ott helyben
eszméletlenre vagy agyonverték.... megparancsolták az embereknek,
hogy a földön hason fekvő társaiknak a gerincére ugorjanak.... az
egymás elleni bokszmeccseken addig kellett két németnek egymás
véres orrát verni, amíg az őrök megunták, és az is előfordult, hogy
a sok ütéstől az egyik fogolynak kiesett az üvegszeme.....
rendszeresen a többi női fogoly szeme láttára tucatjával
erőszakolták meg a német nőket, a zsidó őrök előtte hosszú sorba
állva vártak a sorukra..... egy 14 éves fiúnak a szőke haját
benzinnel leöntötték és meggyújtották, a fiú életben maradt, de
megőrült a fájdalomtól, és utána az egész életét egy zárt
intézetben élte le.... az őrök arra idomították a kutyákat, hogy a
kikötözött öregembereknek és kisfiúknak rohanva széttépjék a nemi
szervüket."
Ezeken az eseményeken Shlomo Morel személyesen vett részt, és
vezette a tábor foglyainak kínzását. Az irányítása alatt állt
koncentrációs tábor lakóinak több mint 80 százaléka nem élte túl a
szadista embertelenségeket.
Shlomo
Morel
A II. világháború után a zsidó
nép kárpótlásáról folyó, és soha véget nem érő tárgyalások során a
nyugatnémet kormány készítetett egy felmérést az 1945 májusi
kapituláció után a német polgári lakosság ellen elkövetett
atrocitásokról. A kormány elé terjesztett, és sokáig titokban
tartott dokumentum szerint a német nép kollektív megbüntetése
nevében a szovjet megszállás alá került országokban 200-250 ezer
német származású polgári személyt hurcoltak koncentrációs
táborokba, ahol mintegy 70-80 ezer ártatlan polgári lakos pusztult
el.
Európában az 1940-es évek
közepétől zajlott le az emberiség történelmének legnagyobb etnikai
tisztogatása: Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és
Jugoszlávia területéről tizenhat millió német származású polgári
lakost telepítettek ki. (A forrás nem említi Magyarországot).
Lengyelországból főleg a sziléziai területekről ötmillió embernek
kellett távozni úgy, hogy a fejenként egy bőrönd bepakolására sok
helyen még öt percet sem hagytak.
Shlomo Morel a háború után a
kommunisták vezette Lengyel Népköztársaságban maradt, ahonnan
1994-ben a biztos menedéket nyújtó Izraelbe távozott. A zsidó
tömeggyilkos az ágyban párnák között bekövetkezett haláláig jó
anyagi körülmények között álnéven élt Tel Avivban, a Simon
Wiesenthal Center zsidó fejvadászai soha nem keresték, a nyugdíját
a zsidó államtól kapta, és a Moszad (az egyik izraeli
titkosszolgálat) 24 órás védelme alatt állt. Lelke sok ember
átkától kísérve 2007. február 17-én szállt le a pokolba.
1998 decemberében a katowicei állami ügyészség nemzetközi
elfogatóparancsot adott ki ellene, és kérte Izraelt, hogy 1600
rendbeli gyilkosságban való részvétel miatt adják ki
Lengyelországnak. Az izraeli hatóságok elévülésre hivatkozva
megtagadták a kérést. Az Interpol értesítette a zsidó állam
kormányát, hogy ha Morel kilép Izrael állam területéről, akkor a
lengyel kérésre elrendelt nemzetközi elfogatóparancs értelmében
letartóztatják és átadják a varsói kormánynak.
Eva Kok, a katowicei ügyészség
vezetője újabb tanúvallomásokat és bizonyítékokat csatolt a meglévő
Shlomo Morel kiadatását követelő iratokhoz. Most már a gyilkosságok
mellett a nemzetközileg elfogadott törvények értelmében
elévülhetetlen (Izrael is aláírta és életbe léptette) "emberiség
elleni bűntettekkel" is kiegészítette a kiadatási kérelmét, amit a
lengyel külügyminisztérium diplomáciai úton ismét eljutatott
Izraelbe. Az izraeli hatóságok és az izraeli igazságügyi
minisztérium még 2005 júliusában is elutasította a szadista gyilkos
Morel kiadatását követelő sorozatos lengyel kérelmeket.
"Morel már a háború utáni békeidőben elkövetett
bűncselekményeit nem engedhetjük a szőnyeg alá söpörni..... az
izraeliek nagyon erélyesek és célratörőek a hasonló bűnök
elkövetőivel szemben, és ha tetszik, ha nem, el kell fogadniuk azt,
hogy más nemzetek is ilyen módon akarnak érvényt szerezni a
nemzetközi és országuk törvényeinek" - nyilatkozta Kok az angol
lapoknak.
Kettős
mérce
Dr. Lubomyr Luciuk, a
legnagyobb kanadai ukrán polgárjogi szövetség elnöke szónoki
kérdést tett fel a Morel-ügyről véleményét kérdező ukrán nyelvű
kanadai újság riporterének:
"Az egész világ tudja, hogy a nácik hatmillió (?) zsidót
szörnyű módon semmisítettek meg, tehát itt nem arról van szó, hogy
egyenlőségjelet tegyünk hatmillió zsidó és nyolcvanezer (?) német
emberi élet közé.... inkább arról az elfogadhatatlan kettős
mércéről kell beszélnünk, hogy a nácivadász Simon Wiesenthal
Központ, a B'Nai Brith, a Zsidó Világkongresszus és a többi zsidó
érdekvédő szervezet remekül együtt tud működni a náci bűnöket
elkövetők kézrekerítésében, de most Shlomo Morel ügyében nem
szólnak és nem tesznek semmit.... és, ha ők nem is, de a zsidó
állam egyszerű és becsületes polgárai hogyan tudnak elszámolni a
saját lelkiismeretük előtt ezzel az elképesztő
kétszínűséggel?"
Források: The Telegraph,
The Toronto Star, Allied War Crimes, Ukrainian Archive, The
Ukrainian Weekly, Ukrainian Canadian Civil Liberties Association,
John Sack: An Eye for An Eye: The Untold Story of Jewish Revenge
Against Germans in 1945.
Az USA nem vesz részt azon az
ENSZ-konferencián,melyet Genfben rendeznek április 20-24-én. Barack
Obama új kormánya bojkottálja a rendezvényt. A határozatot nagy
tapssal fogadták Izraelben és az USA több mint ötven zsidó
egyesületében, ahol a konferenciát "antiszemitának" tekintik.
(TT-AFP)
A konferenciának ugyanaz a témája,mint
volt Dél-Afrikában 2001-ben, ahol a cionizmust rasszista
mozgalomnak bélyegezték meg. Ekkor Izrael és lakája, az USA
delegációi megszégyenülve kivonultak az értekezletrõl. Úgy tünik,
hogy Obama vonala is változatlan. Ezt lehetett előre sejteni,
amikor a Clinton-Hillay-Rodstam szuka lett a
külügyminiszter. (1 hozzászólás)
1897-ben gyűlt össze az I. Cionista
Világkongresszus Bázelben, és megalakult a Cionista Világszervezet.
Herzl így írt naplójában: "Bázelben megalapítottam a zsidók
országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok 5 vagy
legfeljebb 50 évig és meglátjátok". 1975. november 10-én az ENSZ 72
szavazattal 35 ellenében (32 hiányzással) elfogadta, a 3379-es
határozatot, melynek értelmében "A cionizmus a rasszizmus és a faji
megkülönböztetés egyik formája". 1991. december 16-án 111:25
arányban (13 hiányzással) visszavonták ezt a határozatot. A
cionizmus és rasszizmus kapcsolatának kérdése a dél-afrikai
Durbanban 2001-ben rendezett, közel 160 állam és több mint 1500
civil szervezet részvételével lezajlott nemzetközi rasszizmus
tárgyú konferencián (augusztus 31. – szeptember 7.) is felmerült. A
konferencia lezárásaként elfogadott nyilatkozat végső szövegébe a
cionizmus rasszizmussal való egyértelmű azonosítása – amelyet
például Kuba és egyes arab országok szorgalmaztak – ugyan nem
került bele, ehelyett a következő szakaszt fogadták el:
"Aggodalmunkat fejezzük ki az idegen elnyomás alatt élő palesztin
emberek sorsa miatt. Elismerjük a palesztin emberek önrendelkezési
jogát, és jogukat saját államuk megalapítására. Elismerjük továbbá
a régió valamennyi országának, köztük Izraelnek, a biztonsághoz
való jogát, és felkérjük az összes államot, hogy a békefolyamat
támogatásával segítsék elő annak mielőbbi befejezését." A
konferenciáról az USA delegációja, tiltakozásul az Izraelt ért igen
heves bírálatok miatt, kivonult (wikipedia)
Antall József is nagy helyesléssel
fogadta a cionizmus ENSZ általi törlését. Ha visszatekintünk az
ENSZ megalakulására (1948), annak az előzményei már 1943-ban a 3
bűnöző teheráni konferenciáján megfogalmazódtak. Tehát a zsidó
bosszúállásban Amerika, Anglia és a SZU összeszövetkezett, ennek
volt látható jele az 1946-os nürnbergi bosszúállás, de a 80 éves
kommunizmus 100 milliós áldozatának rémtetteinek elitélésére és
megbüntetésére nem tettek semmilyen kisérletet. Sőt, ugyanezen
nagyhatalmak a 90 -es évek véres balkáni háborúját is elősegítették
és támogatták a szerbek népirtását. Ki kell mondani: az USA és pár
nyugati nagyhatalom a cionizmus végrehajtói, s ebben Izrael csak
egy láncoskutya.
Kép: I. cionista világkongresszus a svájci
Bázelben, 1897-ben...
Tehát volt cionista összeesküvés, amely azóta
is tart. A Cion bölcseinek a jegyzőkönyvei is ezt igazolják. .
.
Tetszik a blog? Iratkozz fel és értesítünk a friss bejegyzésekről. RSS feliratkozásA regisztráció után értesítést kérhetsz a blogról és hozzá is szólhatsz a Blogteres blogokhoz.
Szerintem, jelenleg hatalmas szükség lenne egy nemzeti liberális pártra Magyarországon, hisz úgy hiszem most nagyon látszik, hogy egy frissités szükséges a politikában! www.facebook.com/nemzetiliberalis
Veszprém szép, de kicsi hely. Olyan, mint Magyarország.
Lakói sokat dolgoznak, elviselik a bajokat és örülnek, ha van miért.
Veszprémben van egy kézilabdacsapat, amelyben kubai, szerb,...
A hétvégén mutatta be Moldova György a Miskolcról szóló, „Érik a vihar” című könyvét a nagyközönség előtt. Ebben nagy teret szentel a cigányságnak.
Moldova Györgyöt Miskolc v...
Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártp... - Fontos bejegyzést tett közzé egy szélsőliberális blogger. http://kalasblog.blogter.hu/379215/kortesek_el_a_szakmaktol Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenys...
Miért III. Köztársaság? - 1956. október 23-a emlékét egyre elszántabban igyekszik elbagatelizálni a kommunistákból és szélsőliberálisokból verbuválódott csürhe. Helyette a III. Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóját erőltetik... ...